Ajánljuk

Hová tűnt a nyugalom? Mikor voltak itt olyan évek, amikor senkinek sem kellett félnie? A lényeg nem ez. Hanem az, hogy az ember ne csináljon egyéni bűnöket a társadalom bűneiből, ne szorongjon attól, hogy a világ gyorsabban változik, mint az ember jelleme, értékrendje, és ne essen pánikba, ha úgy érzi, elszáguld mellette az élet. A lényeg az, hogy egy rohanó világban az ember nyugodtan rohanjon, ne izgatottan. El lehet ezt érni? Ezekről elmélkedett ezúttal egy filmesztéta, egy filozófus és két pszichológus. Elsőként Réz András fejtegeti a félelem és szorongás mindennapjainkban játszott szerepét (Hová tűnt a nyugalom), majd Fiáth Titanilla a pánik jelenségének kultúrára gyakorolt hatásairól elmélkedik (Pánik és kultúra, avagy A nyugat alkonya?). A kiadvány további részében olvashatjuk a téma filozófiai megközelítéseit Heller Ágnes tollából (Félünk, szorongunk, de mitől?), végül pedig Popper Péter a félelemmel kapcsolatos érzések lélektani vonatkozásait elemzi (Lélekrágcsálók...).

"A fenti megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjas korúak ajkáról, s így éppen ellenkező értelmet nyer. Úgy lefelé konyul. Hogy kinek van igaza? Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut. Egy biztos: egyetlen életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni. Erre tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik, milyen sikerrel."

Ruiz Zafón regénye négy éve jelent meg, de hazájában, Spanyolországban a mai napig az eladási listák élén áll, és mintegy kétmillió példány kelt el belőle. A történet az 1950-es években játszódik Barcelonában. Daniel, egy özvegy könyvkereskedő tízéves fia felfedez egy ritka és különleges könyvet, melyről rémisztő legendák terjednek a városban. Felcseperedvén Daniel a könyv szerzőjének nyomait - titokzatos életét és halálát kutatva - egy sor furcsa alakkal kerül kapcsolatba, akik mind titkolnak valamit. A fiú egyre több ellentmondásba ütközik a rejtélyes regény alkotójáról szóló beszámolókban, és ahogy egyre többet tud meg a szerző életéről, megdöbbenve tapasztalja, milyen félelmetes hasonlóság mutatkozik kettejük sorsának alakulásában. A nyomozás során egyre szaporodnak a rejtélyek, felbukkannak különböző ellenfelek, akik nem akarják, hogy a titokzatos bűntényre fény derüljön, melyet a könyv tartalmaz. A spanyol szerző csapongó hangulatú művében egymást váltják a romantikus és félelmetes jelenetek, némi humorral megfűszerezve. Ruiz Zafón világszerte óriási sikert aratott könyve határozottan eredeti, öntörvényű alkotás, mely a magyar olvasók között is rengeteg hívet fog szerezni magának.

Rendhagyó Saramago-könyvet tart a kezében az olvasó: nem regény, nem fikció, hanem könnyedén folyó, mesélő kedvvel írt emlékirat. Az író gyermekkorából hozza felszínre emlékeit. Ennek az izgalmas időszaknak a megidézésével egy letűnt világ képeit tárja elénk, belekóstolunk a portugál falusi életbe, ízeibe, hangulatába, értékeibe, de megismerjük szegénységének, elmaradottságának természetét is. És persze elkalauzol bennünket a 20-as, 30-as évek Lisszabonjába - emlékezésének másik színterére. Felsejlik a család krónikája is: tíz költözés tizenöt év alatt, egy diftériában korán eltávozott fivér, el-eltűnő, majd felbukkanó, élő-haló rokonok, és sok más. E töredékekből kirajzolódik egy tehetséges gyerek arcképe azokban az években, amikor figyelme kinyílik a világra. Egy nagy író kedves, derűs, életvidám, néha szomorú, megkapóan őszinte tárja elénk a múlt egy szeletét, amíg még lehet. A Nobel-díjas portugál szerző eddigi utolsó műve valódi irodalmi gyöngyszem. Letehetetlen olvasmány, minden irodalomkedvelő olvasónak jó szívvel ajánlható.

Az élet dolgai című sorozatban már második kötetével jelentkezik a népszerű pszichológus Vekerdy Tamás. Szülők, tanítók, intézmények csak mellékszereplői ezeknek az írásoknak, "főhőse" ezúttal is az egyszeri és megismételhetetlen adottságokkal bíró gyermek. Vekerdy a ma létező iskolák zömének régóta kemény bírálója. Elsősorban azért, mert az iskola szinte csak az intellektuális teljesítményeket értékeli, s kevés jelentőséget tulajdonít az érzelmeket is megmozgató, kreatív, sokféle manuális készséget igénylő tevékenységeknek. A könyv a 2004. évi könyvhétre jelent meg, másfél évtized tanulmányaiból ad válogatást. (Az írások és "diagnózisaik" az eltelt idő alatt sajnos semmit nem veszítettek aktualitásukból.) A kötet végén levő interjú pedig (Vekerdy Tamással és Mihály Ottó oktatáskutatóval készült) mintegy szintézisét adja a vizsgált kérdéskörnek.

Vitray Tamás, a magyar televíziózás legendás, sokak által tisztelt és szeretett személyisége olyan dolgokról mesél ebben a könyvében, amelyekről még sosem szólt. Végigjárja gyermekkora viszontagságos tájait, hogy sem magát, sem környezetét nem kímélő éleslátással összerakja múltja darabjait. Most ő a riporter és a riportalany is egy személyben. Ám – ahogyan tőle ezt a műsorain keresztül megszokhattuk – most sem elégszik meg egyszerű, unalomig ismert formával, egy szimpla önéletrajzi regénnyel vagy riportkönyvvel. Vitray Tamás saját magával, saját magáról is úgy beszél, ahogyan híres műsoraiban a beszélgetőtársaival, beszélgetőtársairól... S noha látszólag egyetlen szó sem esik arról, hogy milyen utak, csalódások, remények, újrakezdések vezették őt el a Magyar Televízió épületéig, a Kiképzés mégis erről a kalandnak egyáltalán nem nevezhető, ám "kiképzésnek" joggal tartható, küzdelmes útról szól.

A könyv gyermekeknek szánt gyűjtemény magyar népmesékből, neves írók, gyűjtők hagyatékából; többek között Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, József Attila írásai olvashatóak benne. Az ember életében talán a mese, a mesélés az első "beavatási szertartás", útmutató, segíti a lelki fejlődést. A mesék azt sugallják, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti. A kötetben található mesék tükrözik az emberi lélek veszedelmes (irigység, gonoszság, hatalomvágy) és jó (szeretet, türelem, igazságosság) oldalát – lehetőséget adva az azonosulásra és a feloldásra. Gyönyörűen illusztrált a kötet, igényes a tartalom – bátran ajánlható az 5–10 éves korosztály számára mesehallgatásra, olvasásra.

Akarod tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédodat, a barátod mamáját, a macskát és a házilegyet? Tudod, hogyan nevelhetjük le magunkat az orrturkálásról, a kézizzadásról, a falánkságról, a tévénézésről, a félelemről és a csúnya beszédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból meg kitűnő tanulót nevelni? Vagy talán a családodat akarod átnevelni: a kistestvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán a könyvben található hatvanöt vidám írást kell elolvasnod, és már hozzá is foghatsz a neveléshez. Vagy a nevetéshez.